Hírek, aktualitások Kártya aktiválás Hírlevél Írjon nekünk Oldaltérkép
Bemutatkozunk
Elérhetőség
Jogszabályok
Szabályzatok
Tagjainknak
Munkáltatóknak
Munkáltatói tájékoztató
Munkáltatói szerződés
Kafetéria
Szolgáltató partnerek
Egészségmegőrzés
 
Munkáltatói tájékoztató

A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészség- és Önsegélyező Pénztár húsz éves múltra visszatekintő tapasztalatával, közel 37 ezer fős taglétszámával és 3,7 milliárd Ft-ot meghaladó vagyonával az egészségpénztári szakma egyik meghatározó szereplője.

A Pénztár alakuló közgyűlését 1996. november 29-én tartotta. A Pénztárat a vasutas munkavállalók alapították, munkáltatói segítséggel.

A Pénztár tevékenysége 2016. március 1-től önsegélyező pénztári szolgáltatások nyújtásával bővült.

A Vasutas Egészség- és Önsegélyező Pénztár nyitott kiegészítő egészség- és önsegélyező pénztárként működik, munkáltató partnereink között nem csak a MÁV Zrt. és leányvállalatai találhatók, hanem más nagyvállalatok, közepes méretű és néhány fős cégek, egészségügyi intézmények, pénzügyi vállalkozások, közintézmények egyaránt.

Pénztárunk a MÁV VBKJ (Választható béren kívüli juttatási, vagyis kafetéria) rendszerének 2004. évi bevezetése óta változatlanul népszerű a vasutas munkavállalók körében. Ezt mutatja, hogy a VBKJ (kafetéria) keret javadalmazási formái között az egészségpénztári hozzájárulás évről-évre a legnagyobb összegben  választott kafetéria elemek egyike.

Az egészség- és önsegélyező pénztári juttatás a jogszabályban meghatározott keretek között kedvezményes adózással, béren kívüli juttatásként adható a munkavállalóknak, és ami nagyon fontos: a pénztártagok által gyorsan hozzáférhető és könnyen felhasználható.

Ha a munkáltató pénztártag tag munkavállalója tagdíjfizetését átvállalja, vagyis munkáltatói hozzájárulást biztosít részére, akkor ezt a Pénztárral kötött munkáltatói szerződés keretében teheti meg. A munkáltatói hozzájárulást a cég munkavállalóinak egységes feltételekkel köteles biztosítani: azonos összegben vagy a bér azonos százalékában, vagy a kafetéria rendszerének keretében.

Az önkéntes egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulás fizetése a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2017-től hatályos módosítása értelmében az egyes meghatározott juttatások közé tartozik.

Az egyes meghatározott juttatások után a munkáltatónak 17,7 %-os (juttatás értéke*1,18 adóalap 15 %-os SZJA kulccsal számolva) SZJA fizetési kötelezettsége és 25,96 %-os (juttatás értéke*1,18 egészségügyi hozzájárulás alap 22 %-os EHO kulccsal számolva) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége merül fel, vagyis a juttatást összesen 43,66 % adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.

Az egészség- és önsegélyező pénztári forma számszerű előnyét az alábbiakban szemléltetjük. Példánkban azt mutatjuk be, hogy éves 100.000 Ft  munkáltatói ráfordításból mekkora nettó jövedelmet realizálhat a munkavállaló, ha ezt a jövedelemtöbbletet munkabérben vagy egészségpénztári hozzájárulásként kapja meg munkáltatójától. Az pénztári költséglevonásoknál a Vasutas Egészség- és Önsegélyező Pénztár által alkalmazott alapképzési elveket vettük figyelembe.

 Megnevezés  Munkabér jellegű     kifizetés
Pénztári hozzájárulás

Munkáltatói ráfordítás összesen

 100 000 100 000

Szociális hozzájárulási adó (22 %), szakképzési hozzájárulás (1,5 %)

19 028
0

Egyes meghatározott juttatásokat terhelő SZJA (17,7 %) és EHO (25,96%)

0
30 391
Munkáltató által fizetendő adók és járulékok
 19 028

 

30 391

 

Munkavállaló bruttó jövedelme
80 972
69 609
Személyi jövedelemadó (15 %)12 145
 0
Nyugdíjjárulék (10 %)8 097

 0

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (összesen 8,5 %) 6 882 0
Munkavállaló által fizetendő adók és járulékok
 27 124 0
Egészség- és önsegélyező pénztári működési és likviditási alap levonás (8,8%, éves 84.000 Ft befizetésig, e felett 2 %) 0 6 126
Munkavállaló nettó jövedelme  53 848
63 483
Jövedelem hatékonysága 53,85%63,48%

 

Példánk azt bizonyítja, hogy az egészség- és önsegélyező pénztári juttatási forma a munkáltató és a munkavállaló részére egyaránt kedvező, ugyanis azonos munkáltatói költséggel a munkavállaló részére magasabb nettó juttatás adható. Ez azért is igaz, mert a pénztártag az egyéni számláján lévő összeget várakozási idő nélkül valós, a pénztári forma nélkül is felmerülő kiadásaira fordíthatja (gyógyszer, gyógyászati eszközök vásárlása, fogászat, egészségügyi ellátások, beiskolázási támogatás...), vagy takarékoskodhat később felmerülő kiadásaira is.

 

 Utolsó frissítés:  2017-01-02