Hírek, aktualitások Kártya aktiválás Írjon nekünk Oldaltérkép
Bemutatkozunk
Elérhetőség
Jogszabályok
Szabályzatok
Tagjainknak
Munkáltatóknak
Szolgáltató partnerek
Egészségmegőrzés
MNB Pénzügyi Navigátor
 
A nőgyógyászati szűrővizsgálat fontosságáról

A nőgyógyászati vizsgálatra és ezen belül a rákszűrésre, citológiai vizsgálatra minden nemi életet élő nő esetében szükség van egészen az élete végéig, életkortól és a vizsgálat eredményétől függő időszakonként.

Sajnos elmondható, hogy a méhnyak rosszindulatú elváltozásai csak nagyon későn, legtöbb esetben már gyógyíthatatlan stádiumban okoznak tüneteket, azonban a citológiai vizsgálattal már a rákot megelőző állapotok is kiszűrhetőek.
A rendszeresen elvégzett citológiai vizsgálattal mind a méhnyak daganatos megbetegedése, mind pedig a méhnyakrák miatti halálozás 80 %-al csökkenthető az irodalmi adatok alapján.
A legtöbb szakmai ajánlás az évenkénti vizsgálatot javasolja.

Mi is az a nőgyógyászati rákszűrés?
A módszert 1928-ban Papanicolau görög orvos vezette be a mindennapi nőgyógyászai gyakorlatba, a nőgyógyászati vizsgálat kiegészítéseként.
A módszer lényege az, hogy a méhnyak rosszindulatú daganatait rendszeres szűrővizsgálattal a levett váladék, minta áttekintésével korai, még az un. rákmegelőző állapotban észleljük, és a kialakult elváltozást típusának megfelelően kezeljük. Ezzel az áttétet képző rák kialakulását megelőzzük. A citológiai mintavételre a nőgyógyászati vizsgálat során kerül sor hazánkban.
Vannak olyan országok, ahol a szűrővizsgálatok kiterjesztése végett más szakembereket – védőnőket, bábákat, stb. – is bevonnak a mintavétel elvégzésébe. Ezzel igazoltan növelik az átszűrtség arányát és így csökkentik a méhnyakrák miatti halálozást. Erre történtek és történnek kezdeményezések Magyarország egyes területein, ahol a lakosság megjelenési aránya és a megbetegedési adatok szükségessé teszik, hogy a védőnők is részt vegyenek a méhnyakrák szűrésben. Természetesen ilyen esetekben a nőgyógyászati kiegészítő vizsgálatra szükség van.
A méhnyakrák korai esetben történő felismerése azért is fontos, mert a kezelési terv és módszer pontos megválasztásával a későbbi terhességek sikere, aránya is kedvezően befolyásolható. Tehát nincs szükség nagy, csonkolással járó műtétekre, sugárkezelésre, kemoterápiára, hanem gyógyszeres vagy minimális műtéti kezelésekkel a folyamat időben gyógyítható, és a jelenleg az idősebb életkorra tolódó családalapítási kedv is ily módon támogatható. Érdemes tudni, hogy a méhnyakrák kialakulásáig sokszor 4-8 év is eltelik, de néhány esetben 2 év alatt is kialakulhat kóros elváltozás.

Hogyan történik a vizsgálat?
A nőgyógyászati vizsgálat alapvetően két részből áll. Először a vizsgálat során a külső nemi szervek, a húgycsőnyílás és a hüvelyfalak, méhnyak megtekintése után eszközös feltárást követően a hüvely felső részén elhelyezkedő méhnyak felületéről és a méh ürege felé vezető nyakcsatornából speciális eszköz segítségével mintát, váladékot és vele együtt sejtmintát vesznek. A minta egy tárgylemezre kerül és speciális vegyszerrel az anyagot fixálják. A tárgylemez ezt követően egy festési eljáráson megy keresztül, majd képzett személyzet a kenetet mikroszkóp alatt alaposan áttekinti és értékeli.
A jelenleg használatos értékelési módszer hazánkban is a rendszeresen felülvizsgált, megadott értékelési szabályokat és nevezéktant tartalmazó un. Bethesda módszer. A korábban használatos P0, P1, P2, P3, P4, P5 – Papanicolau nevezéktan jelenleg már csak a tájékoztatás és az elterjedtsége miatt használatos. Az új értékelési rendszer sokkal részletesebb, leíróbb jellegű adatokat tartalmaz, mely segíti a nőgyógyászt a további klinikai terv megtervezésében, kivitelezésében. Amennyiben szükséges a hüvely és a méhnyak megtekintése, vizsgálata is megtörténik egy speciális mikroszkóppal, az un. kolposzkóppal is.

A humán papillóma vírus (HPV) fertőzésről
A méhnyak rosszindulatú daganatainak kialakulásának megismerésében és megelőzésében az utóbbi években jelentős áttörés zajlott le. Sikerült igazolni, hogy a méhnyak daganatainak kialakulásánál döntő szerepet játszanak a HPV bizonyos típusai.
A HPV a nemi érintkezés kapcsán a gát, nemi szervek sejtjeinek, váladékainak átadásával jut egyik személyről a másikra. A fejlett országokban a fiatalabb, nemi életet élő 25 éves körüli korosztály már jelentős számban találkozott a vírussal, és összességében a nők 80 %-a életük során átesik HPV fertőzésen. A vírus több száz típusa ismert már, de alapvetően két főbb csoportra oszthatóak. Az egyik csoport átmeneti elváltozásokat, jóindulatú elváltozásokat okoz csak – ezeket az un. alacsony rizikójú (LR) csoportba sorolják. A méhnyakrák kialakulása szempontjából a legfontosabb csoport a magas rizikójú (HR) vírusok csoportja. Ezek kedvező feltételek esetén olyan sejtelváltozásokat indítanak el, mely lassan, adott esetben évek alatt daganathoz vezethet.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a vírus csak a beteg sejteknél indít el bizonyos elváltozásokat. Ilyen megbetegedés lehet a hüvely, méhnyak gyulladásos elváltozása, sérülése, a különböző okok miatt kialakult méhszájsebek (szülés, bizonyos műtétek, fogamzásgátlók szedése, stb.). Egészséges sejtek esetén a vírus jelentős szaporodásra, beépülésre képtelen, magától is eltűnik a szervezetből, azonban ehhez jelen tudásunk szerint legalább egy vagy akár két év is szükséges. Már ebből is következik, hogy a megelőzésnek, szűrésnek itt is fontos szerepe van.
A megelőzés másik módja a vírus ellen ellenanyag képződés serkentése. Sajnos a hüvelyi fertőzés nem vált ki általános immunválaszt, nem képződik, nem alakul ki saját immunválasz, ellenanyag termelés, így védettség. Erre manapság már védőoltás áll rendelkezésre. Sikerült a daganatot kiváltó két leggyakoribb vírus típusa (16, 18–as típus) ellen védőoltást kifejleszteni, ellenanyag képződést kiváltani. Az oltás, oltási sorozat beadását követően néhány hónapon belül a szervezet ellenanyag képződést indít, mely a hüvelyi váladékba kijutva megakadályozza a vírus bejutását a sejtekbe, és ennek megfelelően a vírusok szaporodása, a sejtek elváltozása megáll. A védőoltás legideálisabb beadási időpontja a 14-16 éves kor mint a leányok, mint a fiúk (a továbbadás megakadályozása) részére. Azonban már bizonyítást nyert, hogy bármely életkorban beadva (igaz csökkentett mértékben), de az ellenanyag képződés megindul, és csökken a vírus által kiváltott méhnyak elváltozások kialakulása.
Mivel a védőoltás csak az esetek 70%-ában jelenlévő két leggyakoribb vírus által okozott daganat kialakulásában nyújt kellő védelmet, ezért fontos megjegyezni, hogy a védőoltás beadása után ugyanúgy rendszeres nőgyógyászati rákszűrésre van szükség, az nem hagyható el!
A végén még meg kell említeni, hogy a nőgyógyászati vizsgálat kapcsán áttapintjuk a kismedencét a méh és függelékeinek elváltozásai után kutatva, illetve szükség esetén kismedencei, un. hüvelyi UH (ultrahang) vizsgálatra is sort kerítünk. Ezen vizsgálatok során fény derülhet a méh, a méhtest és a petefészek jó- és rosszindulatú elváltozásaira (mióma, ciszta, stb.) is.
 
A Vasútegészségügyi NKK Kft nőgyógyászati rendelőiben jelenleg lehetőség van ezen komplex vizsgálatokra, sőt amennyiben szükséges a HPV szűréssel és a védőoltással kapcsolatos felvilágosítás, oltás is megtörténik. Még azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a rendelőben főállású cytológiai asszisztens dolgozik, így a kenetek hamar vizsgálatra kerülnek, és hozzáférhetők. Előjegyzés kérhető az adott területi divíziók központi számán, vagy a honlapukon is (www.vasuteu.hu).
Szeretnénk elérni, hogy a rendszeres nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat, az egészségügyi kultúránk szerves részévé válna.
 
A rendszeres szűrővizsgálat, és az időben elvégzett beavatkozás fiatal nők, édesanyák életét mentheti meg.
 Utolsó frissítés:  2011-02-14