Hírek, aktualitások Kártya aktiválás Írjon nekünk Oldaltérkép
Bemutatkozunk
Elérhetőség
Jogszabályok
Szabályzatok
Tagjainknak
Munkáltatóknak
Szolgáltató partnerek
Egészségmegőrzés
MNB Pénzügyi Navigátor
 
Lisztérzékenységen alapuló betegség: a coeliakia

Manapság divatos dolog az allergiáról beszélni és csaknem minden betegséget az allergiás eredetűnek gondolni. Egészen nyilvánvaló, hogy ez nem is teljesen alaptalan, hiszen népességünk 20-25%-a valóban szenved valamilyen (többnyire légúti) allergiás betegségben. Szerencsére az étel allergia ennél jóval ritkább, ennek ellenére azért előfordul. Egészen biztos, hogy valóban létezik liszt allergia is. Emellett létezik tejcukor felszívódási zavar is, amit szintén nagyon gyakran tejallergiának neveznek.

Sajnos a coeliakiát is gyakran nevezik liszt allergiának. Ez a betegség azonban egyáltalán nem allergiás kórkép. Az jellemző rá, hogy a gabonafélék egyik összetevője, a glutenben lévő gliadin auto-immun betegséget vált ki az arra hajlamos egyénekből. Ilyen gliadin különösen sok van a búza és a rozs lisztjében, jóval kevesebb a zab és az árpa lisztjében. Ha az e betegségben szenvedő egyén szervezetébe gliadin jut, akkor benne olyan (auto)ellenanyag termelést vált ki, amely a saját sejtjeit károsítja, ennek következtében a vékonybelében található bolyhok teljesen tönkremennek, szinte eltűnnek, és ennek következtében súlyos felszívódási zavar alakul ki. Ugyanis a lebontott táplálékok legnagyobb részének a felszívódása a vékonybelek bolyhain keresztül történik.

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

Súlyos esetben már csecsemőkorban szembetűnő tünetek alakulnak ki, amikor lisztes ételt (pl. kekszet, vagy kenyeret) kezdenek adni a csecsemőnek. Néhány napi lisztet is tartalmazó táplálás után felpuffad a hasa, a normálistól eltérő (bűzös, zsíros, emésztetlen) lesz a széklete, néhány hét után elmarad a gyarapodása, majd vérszegénysége alakul ki. Az ilyen csecsemők és kisdedek már „ránézésre” furcsák. Puffadt a hasuk és vékonyak a végtagjaik.
Előfordul, hogy ennyire nem szemmel láthatóak a tünetek, ilyenkor a betegség akár felnőtt korig is rejtve maradhat. Gyanús lehet, ha valaki jóval alacsonyabb a testvéreinél. Ha egy kislánynak a kortársainál jóval később kezdődik a menzesze. Ha fiatalasszony nem tud teherbe esni, ha szokatlanul vérszegény, vagy a hosszú csöves csontjain valamilyen rendellenesség látható.

Hogyan lehet ezt a betegséget megállapítani?

Mindenek előtt gondolni kell rá, ha valakinek láztalan állapotban hosszú időn keresztül abnormális kinézetű a széklete, vagy az előbb említett tünetek közül valamelyik tartósan előfordul nála. Ha a lisztmentes táplálkozás mellett állapota jelentősen javul, majd gabona-lisztet tartalmazó étel visszaadása után ismét romlik, az már nagyon gyanús (de szerencsére lehet liszt allergia is, ami jóval enyhébb, többnyire nem életre szóló és nem valamennyi gabona lisztre vonatkozó betegség). Ilyen esetben a vérvétel is sokat segít. Ha a beteg vérében kimutatható az endomysium ellenanyag, az már több, mint gyanús coeliakiára. A végleges kórismét azonban csak u.n. vékonybél kimetszéses vizsgálattal lehet és szabad kimondani. Ilyen esetben a súlyos tüneteket mutató betegből egy kicsiny vékonybél nyálkahártya darabkát metszenek ki (a száján keresztül lejuttatott eszköz segítségével), majd ezt a mintát szövettanilag mikroszkóppal megvizsgálják. Kóros esetben az lesz látható, hogy szinte egyáltalán nincsenek is bélbolyhai. Ezt követően szigorú diétát kezdeményeznek, melyben egyáltalán semmilyen formában sem fogyaszthat búza, rozs, árpa, vagy zab lisztet, és néhány hónapnyi ilyen diéta után ismét elvégzik a bélbiopsziát, ami jó esetben már teljesen ép nyálkahártyát fog mutatni.
Ha ez a betegség igazolódik, akkor a beteg egész életében szigorú gabona lisztmentes diétát kell, hogy folytasson és ez esetben normálisan fog fejlődni, nem lesz csontosodási zavara, és/vagy vérszegénysége, és a tejet is tudja majd fogyasztani. A betegség aktív, még kezeletlen szakaszában ugyanis a tejtől is hasmenést kap, mert a tejcukrot (ami két, szorosan egymáshoz kapcsolt cukor molekulából áll) nem tudja lebontani (ugyanis a tejcukrot bontó enzim - a lactase - a bélbolyhok csúcsán helyezkedik el és ezeknek a betegeknek egyáltalán nincsenek bélbolyhaik, ha nem diétáznak). Gabona lisztet nem tartalmazó diéta betartása mellett a bélbolyhok néhány hónap alatt újra kinőnek, és ismét tudja a coeliakiás beteg is bontani a tejcukrot. Ebből is láthatjuk, hogy a tejcukor felszívódási zavar egyáltalán nem allergia és nagyon sok esetben nem is életre szóló rendellenesség (akkor életre szóló, ha valakinek veleszületetten hiányzik a tejcukor bontó enzimje).

Gyógyítás


Ezek után jogosan kérdezhetjük, mi legyen a coeliakiás beteg kezelése? Egyáltalán meggyógyítható-e napjainkban ez az állapot?  A válasz az, hogy a „beteg” teljesen tünetmentessé tehető, ennek egyetlen feltétele, hogy egyáltalán ne fogyasszon (még kis mennyiségben sem) olyan ételt, ami búza-, rozs-, árpa-, vagy zablisztet is tartalmaz. Rossz hír az, hogy ezt a diétát (amíg ki nem találják e betegség gyógyszeres, vagy genetikai kezelését) élete végéig szigorúan kell tartania. Természetesen ehet kukorica lisztet, rizslisztet és ezekkel készülő süteményeket, tésztákat és bármilyen ételt ezek felhasználásával. Néha, főként gyermekkorban szükség lehet a táplálék mellé vitaminok és nyomelemek adására is.
A coeliakia betegség nem különösebben ritka, sőt a világ egyes részein kifejezetten gyakori (pl. Délnyugat Írországban minden háromszáz újszülöttből 1 ebben szenved. Az USA-ban 1:5000-hez, Magyarországon kb. 1:3000-hez a gyakorisága). Ha arra törekszünk, hogy a hazánkban élő legkevesebb 3-4000 ilyen ember egészséges és aktív munkával eltöltött, normális hosszúságú életet élhessen, gondoskodnunk kell számukra a viszonylag könnyen és elérhető áron hozzáférhető diétás ételekről.

Ha a fentiek alapján tanácsadásra van szüksége, forduljon a Vasútegészségügyi NKK Kft. Egészségügyi Központjainak gasztroenterológiai szakrendeléseire, ahol további információhoz juthat a betegség tüneteivel, kezeli elveivel kapcsolatban.


Dr. Endre László címzetes egyetemi docens
Budapesti Egészségügyi Központ
Vasútegészségügyi NKK Kft.
 
 
Fontos információ:
2013-tól az egészségpénztárak a gluténmentes diétára szorulók élelmiszereit is támogathatják.
A gluténmentes élelmiszerek elszámolásának feltételeiről hamarosan tájékoztatni fogjuk pénztártagjainkat.

 Utolsó frissítés:  2012-12-17