Hírek, aktualitások Kártya aktiválás Írjon nekünk Oldaltérkép
Bemutatkozunk
Elérhetőség
Jogszabályok
Szabályzatok
Tagjainknak
Munkáltatóknak
Szolgáltató partnerek
Egészségmegőrzés
MNB Pénzügyi Navigátor
 
Allergiás kötőhártya gyulladások

Divat napjainkban az allergiáról beszélni. Sajnos, az viszont nem csupán a divat következménye, hogy valóban jóval több az allergiás beteg, mint 20-30 évvel ezelőtt.

Az ország különböző területein, különböző életkorú emberek között végzett felmérések szerint az allergiás nátha (amit nagyon helytelenül szinte mindannyian szénanáthának nevezünk, pedig a szénához egyáltalán nincs köze) gyakorisága 15 és 30% között van, azaz Magyarországon legkevesebb másfél millió ember szenved tőle. A tüneteit valamennyien ismerjük, hiszen nincs olyan közösség, ahol legalább egy személy ne tüsszögne, vagy ne viszketne az orra és a szeme az év bizonyos időszakában.

Melyek is a „szénanátha” jelei? Orrváladékozás, tüsszögés, nehezített orrlégzés, viszkető érzés az orrban, garatban és többnyire a szemen is.
Jelen ismertetőben erről a legutolsóként említett tünetről, a szemviszketésről lesz szó részletesebben. Az allergiás náthát az esetek 80%-ában allergiás kötőhártya gyulladás is kíséri. Sajnos az allergiás kötőhártya gyulladásnak nem csak ez az egy, a náthához társuló formája létezik, hanem még legkevesebb 3 másik is, amelyek közül kettő maradandó látásromlást is okozhat. Mielőtt azonban megismernénk az allergiás kötőhártya gyulladás megjelenési formáit, lássuk a tünetek kialakulásához vezető folyamatokat is.

A tünetek kialakulásához szükség van egy allergénnek nevezett anyagra. Ez az esetek nagy részében valamilyen virágpor, de lehet penészgomba, háziállat, a lakásban található por, a szembe (vagy a környékére) kerülő valamilyen kozmetikum, vagy gyógyszer, sőt kontaktlencse is. Ez az allergén kapcsolatot képez az allergiás egyénben megtalálható  különleges immun fehérjével (ez az E típusú immunoglobulin, az IgE), amely rákapcsolódik egy úgy nevezett hízósejt felszínére (ez utóbbinak semmi köze nincs az elhízáshoz) és e kapcsolódás következtében ebből a sejtből olyan anyagok szabadulnak fel (pl. a hisztamin), amelyek kiváltják a tüneteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy ezen kívül még más sejtek is részt vesznek a betegség kialakulásában. Ha az immunglobulinok nem találkoznának az allergénnel, vagy meg tudnánk előzni a „hízósejtből” az ott lévő anyagok felszabadulását, vagy valamilyen módon közömbösíteni tudnánk a felszabadult anyagok hatását, egyáltalán nem lennének kínzó allergiás tüneteink.
Nézzük át ezek után az allergiás kötőhártya gyulladások formáit, azok jeleit és a gyógyításuk lehetőségeit! Valamennyi allergiás kötőhártya gyulladásra jellemző, hogy a kötőhártya viszket és piros. Egy nagyon híres szemész (Abelson) mondta viccesen, hogy „ha a piros szem viszket, akkor allergiás, ha ég, akkor száraz szem”.

A leggyakoribb forma, a többnyire „szénanáthához” társuló, heveny, szezonális kötőhártya gyulladás. Ez az allergénnel való találkozás után perceken belül kialakul, szerencsére nem okoz maradandó látásromlást, de nagyon kellemetlen. Erősen viszket a szem, megduzzad a kötőhártya, sőt a szemhéj is. A kötőhártya vérbő, esetleg váladékos is lehet. Vannak olyan szemcseppek (u.n. antihisztaminok), amelyek perceken belül mérséklik a tüneteket, sőt olyan szemcseppek is (u.n. sejt hártya stabilizálók), amelyekkel meg lehet előzni a hisztamin felszabadulását, így a tünetek kialakulását, sőt olyan szemcsepp is kapható, amelyik mindkét hatással rendelkezik. Ha szájon át adjuk a hisztamin hatását közömbösítő gyógyszert (ezek többsége gyógyszertári forgalomban, recept nélkül is kapható), akkor nem csak a szem- de az orr tüneteket is mérsékelni tudjuk vele. Erre a szezonális kötőhártya gyulladásra az jellemző, hogy természetesen csak addig észlelhetők a tünetei, amíg az adott növény virágzik. Magyarországon a leggyakoribb ilyen „allergizáló” növények kora tavasszal a mogyoró bokor, égerfa, nyírfa, kőrisfa, nyár elején a fű (a kalászában lévő pollenek), nyár végén pedig a parlagfű. A rovarokkal porzódó szép virágok szinte soha sem okoznak allergiát. Ugyanígy a nyárfa pihéi sem! Fontos tudnivaló, hogy a fertőzéses eredetű kötőhártya gyulladásban jó hatású kamilla teás szemborogatás itt kifejezetten árthat, a benne lévő pollenek miatt.
Ha az allergén nem pollen, hanem olyan valami, ami állandóan megtalálható a környezetünkben (pl. házi kedvenc szőre, tolla a lakásban, esetleg a házipor, vagy a lakásban lévő penészgomba), akkor a tünetek egész évben fennállhatnak, mégsem okoznak maradandó látásromlást. A kezelése azonos az előzővel, de leghasznosabb az allergén forrás megszüntetése (lenne…).
A következő olyan allergiás kötőhártya gyulladás, ami nem okoz maradandó látásromlást, a kontaktlencse által (az arra hajlamos egyénekben) kiváltott u.n. „óriás papillás” kötőhártya gyulladás. Ezt minden esetben a szemben lévő valamilyen irritáló tényező (legtöbbször kontaktlencse, néha tartós varrat, esetleg műszem) okozza. Erre is jellemző, hogy a kötőhártya viszket és piros, de emellett a felső szemhéj belső felszínén hatalmas kiemelkedések u.n. papillák vannak. Ez véglegesen meggyógyul, ha eltávolítjuk a kontakt lencsét, de a viszketést természetesen e formában is lehet csillapítani a már említett hisztamin ellenes szemcseppel vagy tablettával.
Szerencsére ezeknél nagyon sokkal (kb. százszor) ritkább forma az u.n. „tavaszi kötőhártya gyulladás”. Ez többnyire serdülő korú fiúkon fordul elő és valóban tavasszal kezdődik, de sok hónapon keresztül fennáll. Az igen nagyfokú viszketés és kötőhártya vérbőség mellett jellemző rá a fénykerülés, könnyezés, szem váladékozás és a felső szemhéj belső felszínén szorosan egymás mellett látható, utcakövezetszerűen elhelyezkedő papillák megjelenése. E betegek gondozása feltétlenül szemészeti szakorvosi feladat, mert nem megfelelő kezelés esetén az allergiás kötőhártya gyulladás e formája a szaruhártya károsítása révén maradandó látásromlást, akár vakságot is okozhat!
Az utolsóként említett forma szintén nagyon veszélyes. Ezt atopiás szaru- és kötőhártya gyulladásnak hívják, mert többnyire olyan felnőtteken jelenik meg, akiknek egyéb allergiás betegségük (pl. ekcémájuk, esetleg asztmájuk) is van. Az esetek legnagyobb részében valami olyan anyag váltja ki, ami a szemmel, vagy a szemhéjjal közvetlen kapcsolatba kerül (pl. kozmetikum, vagy szemcsepp, szemkenőcs). Mint mindegyik allergiás kötőhártya gyulladásra, erre is jellemző a viszketés és kötőhártya vérbőség, de itt többnyire a szemhéj külső felszíne is érintett, gyulladt, ekcémás, és az idő előrehaladtával a szempillák is kihullanak. Ez sajnos még nem a legnagyobb baj, mert rossz esetben egy hártya kúszik a szaruhártyára, ami teljes látáskiesést okoz. A betegség kialakulásának kezdetén elég lehet a kezeléshez a kiváltó tényező megszüntetése, de nagyon fontos, hogy itt is minden esetben forduljunk szemész szakorvoshoz az esetleges, nagyon veszélyes szövődmények elkerülése érdekében!

Az allergiás kötőhártya gyulladásokról írottakat összefoglalva annyit feltétlenül jegyezzünk meg, hogy ha viszket és piros a szemünk, legalább egyszer feltétlenül menjünk el szakorvoshoz, mert a betegség két formája nem csak nagyon kellemetlen tüneteket, de vakságot is okozhat nem megfelelő kezelés esetén. Minden panasszal bátran forduljanak a Vasútegészségügyi NKK Kft. Egészségügyi Központjainak szakorvosaihoz.
További információt a www.vasuteu.hu honlapon találnak.
 
 
Dr. Endre László
címzetes egyetemi docens.
Vasútegészségügyi NKK Kft,  Budapesti Egészségügyi Központ

 
 Utolsó frissítés:  2013-05-12