Munkáltatói tájékoztató
A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészség- és Önsegélyező Pénztár húsz éves múltra visszatekintő tapasztalatával több, mint 31 ezer fős taglétszámával és 3,4 milliárd Ft-ot meghaladó vagyonával az egészségpénztári szakma egyik meghatározó szereplője.
A Pénztár alakuló közgyűlését 1996. november 29-én tartotta. A Pénztárat a vasutas munkavállalók alapították, munkáltatói segítséggel.
A Pénztár tevékenysége 2016. március 1-től önsegélyező pénztári szolgáltatások nyújtásával bővült.
A Vasutas Egészség- és Önsegélyező Pénztár nyitott kiegészítő egészség- és önsegélyező pénztárként működik, munkáltató partnereink között nem csak a MÁV Zrt. és leányvállalatai találhatók, hanem más nagyvállalatok, közepes méretű és néhány fős cégek, egészségügyi intézmények, pénzügyi vállalkozások, közintézmények egyaránt.
Az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a MÁV VBKJ (Választható béren kívüli juttatási, vagyis kafetéria) rendszerének 2004. évi bevezetése óta az egyik legkedveltebb juttatási eleme a vasutas munkavállalók körében.
Ha a munkáltató pénztártag tag munkavállalója tagdíjfizetését átvállalja, vagyis munkáltatói hozzájárulást biztosít részére, akkor ezt a Pénztárral kötött munkáltatói szerződés keretében teheti meg. A munkáltatói hozzájárulást a cég munkavállalóinak egységes feltételekkel köteles biztosítani: azonos összegben vagy a bér azonos százalékában, vagy a kafetéria rendszerének keretében.
Az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás 2019.január 1-től az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás jövedelemként adózik, azaz
- a munkáltató 19% (SZOCHO, szakképzési hozzájárulás)
- a munkavállaló 33,5% közterhet (SZJA, nyugdíj-, egészségbiztosítási járulék) fizet utána
A munkavállaló adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.
2019-től az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás pénztárban jóváírt összege után a pénztártag (a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. éci CXVII. törvény 44/A §-ban foglalt feltételek szerint) 20 % adókedvezményre jogosult.
Az egészség- és önsegélyező pénztári forma számszerű előnyét az alábbiakban szemléltetjük. Példánkban azt mutatjuk be, hogy éves 100.000 Ft munkáltatói ráfordításból mekkora bevételt realizálhat a munkavállaló, ha ezt a jövedelemtöbbletet munkabérben vagy egészségpénztári hozzájárulásként kapja meg munkáltatójától.
| Megnevezés | Munkabér jellegű kifizetés | Pénztári hozzájárulás |
|---|---|---|
| Munkáltatói ráfordítás összesen | 100.000 | 100.000 |
| Szociális hozzájárulási adó (17,5 %), Szakképzési hozzájárulás (1,5 %) | 15.966 | 0 |
| Munkáltató által fizetendő adó | 15.966 | 15.966 |
| Munkavállaló bruttó jövedelme | 84.034 | 84.034 |
| Személyi jövedelemadó (15 %) | 12.605 | 12.605 |
| Nyugdíjjárulék (10 %) | 8.403 | 8.403 |
| Egészségbiztosítási és Munkaerőpiaci járulék (8,5 %) | 7.143 | 7.143 |
| Munkavállaló által fizetendő Adók és járulékok | 28.151 | 28.151 |
| Munkavállaló nettó jövedelme | 55.883 | 55.883 |
| Igénybe vehető adókedvezmény (20 %) | 0 | 11.177 |
| Munkavállalói bevétel összesen | 55.883 | 67.060 |
| Jövedelem hatékonysága (%) | 56 | 67 |
100.000 Ft munkáltatói ráfordítás esetében a munkavállalók több, mint 11%-al magasabb bevételhez jutnak, ha a munkáltató önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj hozzájárulást biztosít a munkavállalónak, mintha ugyanezt a ráfordítást munkabér kifizetésére használná fel.